---
title: Hozzáférhet idegen állam az EU-s adataihoz? | Disruptive Lab
description: Az európai tárhely nem dönti el, ki rendelheti el az adatai kiadását. Mire terjed ki az amerikai jog, mit mond a GDPR és az adatrendelet, mit kérdezzen.
url: https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz
language: hu
covers: 2026-01-26/2026-02-01
---

1.  [Hírek](https://disruptivelab.dev/hu/hirek)
2.  [Európai szabályok](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/europai-szabalyok)
3.  Hozzáférhet idegen állam az EU-s adataihoz?

[Útmutató](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/utmutatok)  [Európai szabályok](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/europai-szabalyok)

# Hozzáférhet idegen állam az EU-s adataihoz?

Nem az a döntő, hol vannak az adatai, hanem hogy ki rendelkezik felettük, és a GDPR, valamint az adatrendelet megmondja, mit kérdezzen és mit írjon a szerződésbe.

- **Megjelent:** 2026. november 17.
- **Frissítve:** 2026. november 17.
- **Olvasási idő:** 7 perc olvasás
- **Felelős szerkesztő:** David Lahuta

A 2026. január 26. kezdetű hét

## Röviden

Egy európai adatközpont önmagában nem dönti el, kit lehet kötelezni az adatai kiadására. Az amerikai jog szerint egy kommunikációs vagy felhőszolgáltatónak szóló kötelezés kiterjed a birtokában, őrizetében vagy ellenőrzése alatt lévő adatokra, bárhol tárolják is azokat.[3](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-3) Az uniós jog a maga oldalán válaszol erre. A GDPR egy külföldi bíróság ítéletét vagy hatóság döntését, amely személyes adatok kiadását írja elő, csak akkor ismeri el, ha az nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyszerződésen alapul.[2](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-2) 2025. szeptember 12. óta az adatrendelet (Data Act) ugyanezt teszi a felhőszolgáltatók által az EU-ban tárolt egyéb adatokra.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5) Ez jogilag védi az adatokat, a szolgáltató azonban így is két jogrend közé szorulhat.[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4) A tisztázandó kérdések tehát az, hogy ki rendelkezik az adatai felett, melyik ország joga szerint, és mit mond a szerződés, ha kötelezés érkezik.

## Tartalom

1.  [Mit döntött Franciaország, és miért?](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#mit-dontott-franciaorszag-es-miert)
2.  [Távol tartja a külföldi kormányt, ha az adatok Európában vannak?](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#tavol-tartja-a-kulfoldi-kormanyt-ha-az-adatok-europaban-vannak)
3.  [Mit mond a GDPR?](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#mit-mond-a-gdpr)
4.  [Mit tesz hozzá az adatrendelet a nem személyes adatokhoz?](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#mit-tesz-hozza-az-adatrendelet-a-nem-szemelyes-adatokhoz)
5.  [Mit kérdezzen a szolgáltatótól, és mi kerüljön a szerződésbe?](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#mit-kerdezzen-a-szolgaltatotol-es-mi-keruljon-a-szerzodesbe)
6.  [Mit jelent ez az Ön rendszerei számára?](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#mit-jelent-ez-az-on-rendszerei-szamara)

## Mit döntött Franciaország, és miért?

2026\. január 26-án a francia kormány bejelentette, hogy a Visio nevű videokonferencia-eszközt, amelyet tárcaközi digitális igazgatósága, a DINUM fejlesztett, 2027-ig az összes állami szervnél bevezetik.[1](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-1) Ez lesz az állami alkalmazottak egyetlen videokonferencia-eszköze.[1](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-1)

A kormány saját közleményében indokolta a döntést. A cél az Európán kívüli megoldások használatának megszüntetése, valamint a közszféra elektronikus kommunikációjának biztonsága és bizalmas jellege.[1](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-1) A közlemény szerint a videokonferencia-eszközök sokfélesége gyengíti az adatbiztonságot, stratégiai függőséget teremt külső infrastruktúrától, és növeli a költségeket.[1](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-1) A Visio olyan szolgáltatónál fut, amely rendelkezik a SecNumCloud minősítéssel, vagyis az ANSSI, a francia nemzeti kiberbiztonsági ügynökség biztonsági minősítésével.[1](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-1) Az illetékes miniszter szerint az állam nem kockáztathatja, hogy tudományos információcseréje, érzékeny adatai és stratégiai innovációi Európán kívüli szereplők elé kerüljenek.[1](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-1)

Ez egy állam döntése a saját szerveiről. A cégekre nem állapít meg szabályt. Állami szinten azonban ugyanazt a kérdést teszi fel, amelyet sok ügyvezető is feltesz a saját rendszereiről.

## Távol tartja a külföldi kormányt, ha az adatok Európában vannak?

Önmagában nem. Az egyik kérdés, hol állnak a szerverek. A másik az, hogy ki rendelkezik az adatok felett, és az a cég melyik ország joga alá tartozik.

A CLOUD Act, egy 2018. márciusi amerikai törvény, egy rövid szakasszal egészítette ki az amerikai szövetségi törvénykönyvet (US Code). E szakasz szerint az elektronikus hírközlési vagy távoli számítástechnikai szolgáltatás nyújtója köteles teljesíteni az amerikai jog szerinti kötelezettségeit, és megőrizni, menteni vagy kiadni az ügyfél közléseit és nyilvántartásait, amelyek a birtokában, őrizetében vagy ellenőrzése alatt vannak, „függetlenül attól”, hogy azok az Egyesült Államokon belül vagy kívül találhatók.[3](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-3)

Az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos 2019-ben az Európai Parlament számára értékelte ezt a törvényt. Értelmezésük szerint a törvény feljogosítja az amerikai hatóságokat arra, hogy az amerikai joghatóság alá tartozó szolgáltatótól a külföldön tárolt adatokat is kikérjék.[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4) Rámutattak a korlátaira is. A törvény konkrét büntetőeljárásokban benyújtott, célzott megkeresésekre vonatkozik, eljárási garanciákkal, és nem teszi lehetővé a rendszerszintű vagy nagy léptékű adatgyűjtést.[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4)

Két kérdést nyitva hagytak. Vonatkozik-e a törvény azokra az uniós cégekre, amelyek valamilyen formában jelen vannak az Egyesült Államokban? És hogyan kell érteni az „ellenőrzést” amerikai cégek uniós leányvállalatainál?[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4) Ezért érdemes a megrendelőnek a szolgáltató tulajdonosáról is kérdeznie, nem csak a címéről.

Hol vannak az adatai, és ki üzemelteti őket

Mire képes egy EU-n kívüli kötelezés, a források alapján tett értelmezésünk szerint

Saját szerverein, saját munkatársai üzemeltetik

A kötelezés Önnek, egy uniós cégnek szólna, és az EU-ban csak nemzetközi megállapodás útján ismerhető el[2](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-2)

Az EU-ban letelepedett szolgáltatónál, amelynek nincs anyavállalata vagy jelenléte az EU-n kívül

Ugyanaz, a szolgáltatóra az uniós jog vonatkozik[2](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-2)[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5)

Amerikai joghatóság alá tartozó szolgáltató európai adatközpontjában

A szolgáltató közvetlenül kötelezhető, bárhol tárolják is az adatokat[3](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-3); az uniós jog megállapodás nélkül nem ismeri el a kötelezést, így a szolgáltató két jogrend ütközésébe kerül[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4)

Olyan uniós szolgáltatónál, amelynek irodája vagy anyavállalata van az Egyesült Államokban

Az európai adatvédelmi hatóságok szerint nyitott kérdés[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4)

## Mit mond a GDPR?

A GDPR-t kell alkalmazni minden olyan adatkezelésre, amely egy uniós tevékenységi hellyel összefüggésben történik, függetlenül attól, hogy maga az adatkezelés az EU-ban zajlik-e.[2](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-2)

A külföldi kötelezésekről a 48. cikk szól. Egy EU-n kívüli ország bíróságának ítélete vagy közigazgatási hatóságának döntése, amely adatkezelőt vagy adatfeldolgozót személyes adatok továbbítására vagy közlésére kötelez, csak akkor ismerhető el vagy hajtható végre, ha az adott ország és az EU vagy egy tagállam között hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyszerződésen alapul.[2](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-2) A rendelet preambulumbekezdései hozzáteszik, hogy az ilyen külföldi jogszabályok országhatáron kívüli alkalmazása sértheti a nemzetközi jogot.[2](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-2)

Az európai adatvédelmi hatóságok levonták a gyakorlati következtetést. Egy külföldi hatóság megkeresése önmagában nem jogalap az adattovábbításra.[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4) Ha van kölcsönös jogsegélyszerződés, az uniós cégeknek általában el kellene utasítaniuk a közvetlen megkereséseket, és a hatóságot erre a szerződésre kellene utalniuk.[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4) Az EU és az Egyesült Államok között ilyen megállapodás 2010. február 1. óta hatályos.[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4) Következtetésük az volt, hogy ha egy CLOUD Act alapján kiadott végzést nem ismernek el nemzetközi megállapodás útján, az adattovábbítás jogszerűsége nem állapítható meg, kivéve azokat a rendkívüli eseteket, amikor valakinek a létfontosságú érdeke forog kockán.[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4)

Egy hibának komoly ára lehet. Ha a személyes adatok továbbítása sérti a GDPR adattovábbítási szabályait, a bírság legfeljebb 20 millió EUR vagy a teljes éves világpiaci forgalom 4%-a lehet, a kettő közül a magasabb összeg.[2](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-2) Ez az a kettős szorítás, amelyet a hatóságok leírtak. Az a szolgáltató, amely engedelmeskedik a külföldi kötelezésnek, megsértheti az uniós jogot, amelyik pedig megtagadja, az amerikai jog szerinti szankciókkal nézhet szembe.[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4)

## Mit tesz hozzá az adatrendelet a nem személyes adatokhoz?

A GDPR a személyes adatokra vonatkozik. Egy cég adatainak nagy része azonban nem személyes, például az árak, a tervek, a gyártási adatok és a cégek közötti szerződések. Ezekre az adatrendelet (Data Act) vonatkozik, amelyet 2025. szeptember 12. óta kell alkalmazni.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5)

A külföldi hozzáférésről szóló szabálya azokat a szolgáltatókat köti, amelyeket a rendelet magyar szövege adatkezelési szolgáltatóknak nevez. A kifejezés itt nem a GDPR szerinti adatkezelésre utal. A rendelet az adatkezelési szolgáltatást olyan szolgáltatásként határozza meg, amely igény szerinti hálózati hozzáférést ad számítástechnikai erőforrások közös tárához, ami a gyakorlatban felhő- és peremhálózati szolgáltatásokat jelent.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5)[6](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-6) A 32. cikk négy dolgot vár el tőlük.

1.  **Megelőzés.** Minden megfelelő technikai, szervezési és jogi intézkedést, a szerződéseket is beleértve, meg kell tenniük annak megakadályozására, hogy külföldi kormányzati szerv hozzáférjen az EU-ban tárolt nem személyes adatokhoz, ha ez ütközne az uniós vagy a nemzeti joggal.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5)
2.  **Elismerés csak megállapodás alapján.** Egy külföldi bíróság vagy hatóság ilyen adatok kiadására vonatkozó döntése csak akkor ismerhető el, ha nemzetközi megállapodáson alapul.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5)
3.  **Megállapodás nélkül csak feltételekkel.** A külföldi jogrendszernek indokolt, arányos és konkrét határozatot kell megkövetelnie, és lehetővé kell tennie, hogy az ottani bíróság felülvizsgálja a szolgáltató kifogását, és mérlegelje az uniós jog által védett érdekeket.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5) A szolgáltató ekkor is csak a minimálisan szükséges adatmennyiséget adja ki.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5)
4.  **Az ügyfél tájékoztatása.** A szolgáltatónak a kérelem teljesítése előtt tájékoztatnia kell az ügyfelet, kivéve, ha a kérelem bűnüldözési célt szolgál, és ez a kivétel is csak addig tart, amíg szükséges.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5)

A 28. cikk átláthatóságot ír elő. Minden szolgáltatónak közzé kell tennie a honlapján, melyik joghatóság alá tartozik az egyes szolgáltatásai infrastruktúrája, valamint a külföldi kormányzati hozzáférés elleni intézkedéseinek általános leírását, és a szerződéseinek erre az oldalra kell hivatkozniuk.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5) A Bizottság röviden így foglalja össze a célt. Az EU-ban tárolt nem személyes adatok védelmet élveznek a külföldi kormányok jogellenes hozzáférési kérelmeivel szemben.[6](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-6)

## Mit kérdezzen a szolgáltatótól, és mi kerüljön a szerződésbe?

Ennek nagy részét írásban rendezheti a szolgáltatóival. Az alábbi kérdések ezt lefedik.

-   Melyik cég kezeli az adatainkat, és melyik ország joga vonatkozik rá és az anyavállalatára?
-   Hol tárolják az adatainkat, a biztonsági mentéseket és a naplókat, és honnan férhetnek hozzájuk az ügyféltámogatás munkatársai?
-   Közzétette-e a szolgáltató az egyes szolgáltatásai joghatóságát és a külföldi hozzáférés elleni intézkedéseit, ahogy az adatrendelet előírja, és hivatkozik-e a szerződés erre az oldalra?[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5)
-   Kimondja-e az adatfeldolgozási szerződés, hogy a személyes adatokat csak a mi írásbeli utasításaink alapján kezelik, a továbbítást is beleértve, hacsak uniós vagy tagállami jog másként nem írja elő, és hogy a szolgáltató ilyenkor az adatkezelést megelőzően értesít minket, hacsak az a jog ezt nem tiltja?[2](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-2)
-   Mit mond a szerződés arról, mi történik, ha egy külföldi hatóság az adatainkat kéri? Előzetes értesítés nekünk, a hatóság utalása a nemzetközi megállapodásra, kifogás, ahol a jog megengedi, és csak a minimálisan szükséges adat.[4](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-4)[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5)
-   Kinél vannak a titkosított adataink kulcsai, a szolgáltatónál vagy nálunk?
-   Mely adataink elég érzékenyek ahhoz, hogy olyan szolgáltatónál tartsuk őket, amelyre kizárólag az uniós jog vonatkozik, vagy a saját szervereinken?

## Mit jelent ez az Ön rendszerei számára?

Nem minden rendszert kell áthelyezni. Kezdje egy rövid áttekintéssel arról, milyen adatai vannak, három csoportban. Az ügyfelek és a munkatársak személyes adatai. Azok az adatok, amelyek egy versenytárs kezében kárt okoznának, például az árak, a tervek és a szerződési feltételek. És minden más. Az első két csoport dönti el, hol fussanak a rendszerei, és melyik szolgáltató illik Önhöz.

Ezután nézze meg, hogyan léphet ki. Ebben is segít az adatrendelet, mert 2027. január 12-től a felhőszolgáltatók már nem számíthatnak fel szolgáltatóváltási díjat az ügyfeleknek, ha másik szolgáltatóhoz költöznek.[5](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/kulfoldi-allam-hozzaferese-eu-s-adatokhoz#source-5) Az a rendszer, amelynek adatait teljes egészében ki tudja exportálni, és amely futhat nyilvános felhőben, hibrid felhőben vagy a saját adatközpontjában, nyitva hagyja ezt a választást. Így Ön döntheti el, hogy az adatait őrző szolgáltató melyik ország joga alá tartozzon, és nem mások döntenek erről Ön helyett.

## Következő lépés

Ha hasznosnak tartja, egy rövid megbeszélésen szívesen áttekintjük Önnel, hol vannak ma az adatai, mely szolgáltatók kezelik őket, és kit lehetne kötelezni a kiadásukra. Ha egy rendszernek máshol volna jobb helye, azt is megnézhetjük, hogyan futhatnak egyedi vállalati rendszerek és alkalmazások felhőben, hibrid felhőben vagy az Ön saját adatközpontjában. Hogy mit kezd az eredménnyel, kizárólag az Ön döntése.

[Egyedi vállalati rendszerek és alkalmazások](https://disruptivelab.dev/hu/egyedi-vallalati-rendszerek)

## Források

1.  1. [DINUM, French interministerial digital directorate, Souveraineté numérique, l'État généralise Visio, sa solution de visioconférence sécurisée et souveraine à destination des agents publics, press release, 26 January 2026](https://www.numerique.gouv.fr/sinformer/espace-presse/souverainete-numerique-etat-visio-solution-visioconference-agents-publics/). Megtekintve 2026. november 17.
2.  2. [EUR-Lex, Regulation (EU) 2016/679, General Data Protection Regulation, Official Journal L 119, 4 May 2016](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0679). Megtekintve 2026. november 17.
3.  3. [United States Code, Title 18, Section 2713, Required preservation and disclosure of communications and records (added by the CLOUD Act, 23 March 2018), U.S. Government Publishing Office](https://www.govinfo.gov/content/pkg/USCODE-2023-title18/html/USCODE-2023-title18-partI-chap121-sec2713.htm). Megtekintve 2026. november 17.
4.  4. [European Data Protection Board and European Data Protection Supervisor, joint response to the LIBE Committee on the impact of the US CLOUD Act, with its annex, 10 July 2019](https://www.edpb.europa.eu/documents/edpb-correspondence/edpb-edps-joint-response-to-the-libe-committee-on-the-impact-of-the_en). Megtekintve 2026. november 17.
5.  5. [EUR-Lex, Regulation (EU) 2023/2854 on harmonised rules on fair access to and use of data (Data Act), Official Journal L, 22 December 2023](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:32023R2854). Megtekintve 2026. november 17.
6.  6. [European Commission, Data Act explained](https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/factpages/data-act-explained). Megtekintve 2026. november 17.

## Változásnapló

1.  2026\. november 17. Közzétéve.

## Kapcsolódó cikkek

Útmutató · Európai szabályok

### [Az AI Act az AI-t csak használó cégeknek](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/ai-act-mi-rendelet-ai-t-hasznalo-cegeknek)

Az a cég, amely AI-t használ, de nem fejleszt, az AI Act szerint alkalmazó. Mi érvényes már, mi jön 2027 decemberében, és mit kell nyilvántartani.

2026\. november 17.

Útmutató · Európai szabályok

### [E-számlázás az EU-ban, mire készüljön fel?](https://disruptivelab.dev/hu/hirek/e-szamlazas-vida-online-szamla)

Az uniós országok eltérő időpontokban vezetik be az e-számlát. Mi számít e-számlának, mikor érinti Önt, és mit kell tudnia a számlázó rendszerének?

2026\. november 17.

## Cégadatok

- **Cégnév:** Disruptive Lab s.r.o.
- **Székhely:** Vavrečkova 5262, 760 01 Zlín
- **Cégazonosító (IČO):** 08240647
- **Közösségi adószám (DIČ):** CZ08240647
- **E-mail:** office@disruptivelab.dev
- **Telefon:** +420 777 702 032
