Útmutató AI a cég irányítása alatt
Hogyan vegye kézbe a cég az árnyék-AI-t
Munkatársai már most is használnak AI-t a munkájukhoz, és ezt a cég nem tiltással veheti kézbe, hanem egy vállalati AI-jal, amelyet szívesebben használnak.
- Megjelent
- Frissítve
- Olvasási idő
- 7 perc olvasás
- Felelős szerkesztő
- David Lahuta
Röviden
Akik a munkájukhoz AI-t használnak, többnyire már most is maguk választotta eszközökkel dolgoznak. Egy 47 országra kiterjedő, 2025-ös tanulmányban a munkájukhoz AI-t használó munkavállalók 70%-a ingyenes, nyilvános eszközökhöz nyúlt, és csak 42%-uk használta a munkáltatója által biztosított eszközöket.1 Nagyjából felük elmondta, hogy töltött már fel nyilvános AI-eszközbe vállalati információt, például pénzügyi, értékesítési vagy ügyféladatokat.1 A tiltás ezt nem állítja meg. Ugyanezen tanulmány szerint ott számoltak be a leggyakrabban ilyen használatról, ahol a generatív AI-t betiltották.1 Ami működik, az egyetlen vállalati AI, amelyet a munkatársak szívesebben használnak, amely mindenkinek a saját jogosultságaival dolgozik, és minden lépést rögzít.
Mi az árnyék-AI, és mennyire elterjedt?
Árnyék-AI (angolul shadow AI) az a mesterséges intelligencia, amelyet a munkatársak úgy használnak a munkájukhoz, hogy a cég nem választotta ki, nem hagyta jóvá, sőt nem is tud róla. Többnyire egy ingyenes csevegőalkalmazásról van szó a böngészőben vagy a saját telefonon, magánfiókkal.
Ez nem kivétel, hanem az általános gyakorlat. A Microsoft és a LinkedIn 2024-es Work Trend Index felmérésében, amelyben 31 piacon, köztük 11 európai piacon, 31 000 tudásmunkást kérdeztek meg, a válaszadók 75%-a mondta, hogy használ AI-t a munkájában, és ezeknek a felhasználóknak 78%-a saját AI-eszközt hozott magával a munkahelyére.2 Ugyanebből a felmérésből az is kiderült, hogy a munkájukhoz AI-t használók 52%-a nem szívesen ismeri be, hogy a legfontosabb feladataihoz is AI-t használ.2
Az újabb számok ugyanebbe az irányba mutatnak. A Melbourne-i Egyetem és a KPMG 2024 novembere és 2025 januárja között több mint 48 000 embert kérdezett meg 47 országban, köztük Magyarországon.1 A munkavállalók 58%-a mondta, hogy szándékosan és rendszeresen használ AI-t a munkájában, Magyarországon pedig ez az arány 39%.1 Az AI-t használók 70%-a ingyenes nyilvános eszközökhöz nyúl, 42%-uk a munkáltató által biztosított eszközöket használja, 18%-uk pedig maga fizet nyilvános eszközökért.1
A munkavállalóknak csak kétötöde mondta, hogy a szervezetének van szabályzata vagy útmutatója a generatív AI használatáról, és csaknem minden ötödik nem tudta, van-e ilyen.1
Miért választanak az emberek saját eszközt?
Mert kéznél vannak, ingyenesek és segítenek. A tanulmány szerzői az általános csevegőalkalmazások széles körű használatát azzal magyarázzák, hogy könnyen elérhetők, hétköznapi nyelven lehet őket kezelni, és nem kell hozzájuk képzés.1
Közrejátszik a nyomás is. A munkavállalók csaknem fele (48%) attól tart, hogy lemarad, ha nem használ AI-t a munkájában.1
Sok cégnél pedig egyszerűen nincs más lehetőség. Ha az AI-t használóknak kevesebb mint fele kap eszközt a munkáltatójától,1 a többiek azt teszik, amit bármely talpraesett ember tenne. Megoldják a maguk módján, hogy elkészüljön a munka.
Mindebben nincs rossz szándék. Akik maguktól használnak AI-t, gyakran éppen azok, akik a leginkább nyitottak az új munkamódszerekre. A cég számára az a kérdés, hol zajlik ez a munka, és mit visz ki magával.
Mi kerülhet ki a cégből?
Bármi, amit a munkatársak bemásolnak az eszközbe. A gyakorlatban ez maga a munka.
| Amit valaki bemásol | Miért | Amit a cég utána nem lát |
|---|---|---|
| Levelezés egy ügyféllel | hogy választ fogalmazzon | mely nevek, elérhetőségek és részletek kerültek ki |
| Árkalkuláció vagy árajánlat | hogy ellenőrizze vagy átírja | mely árrések és árak hagyták el a céget |
| Szerződés vagy szállítói megállapodás | hogy összefoglalja | mely feltételek és szerződő felek kerültek ki |
| Ügyfél- vagy rendeléslista | hogy rendezze vagy összefüggéseket keressen benne | kinek a személyes adatai hová kerültek |
| Belső jelentés | hogy prezentációt készítsen belőle | mi volt az elküldött változatban |
Ez nem találgatás. A 2025-ös tanulmányban a munkavállalók 48%-a mondta, hogy töltött már fel vállalati információt, például pénzügyi, értékesítési vagy ügyféladatokat egy nyilvános AI-eszközbe.1 Több mint felük (57%) mondta, hogy titkolta az AI használatát, vagy az AI által végzett munkát a sajátjaként mutatta be.1
A biztonsági szakma ezt a kockázatot az élmezőnybe sorolja. Az OWASP Top 10 for LLM Applications 2026, vagyis a szakma listája az AI nyelvi modellekre épülő rendszerek legfőbb kockázatairól, a tíz közül a második helyre teszi az érzékeny információk kiszivárgását, és a szerzők ezt a besorolást tartják a legbiztosabbnak.3 Az érintett adatok között személyes és pénzügyi adatokat, hozzáférési adatokat és üzleti titkokat említ.3
Az amerikai szabványügyi intézet, a NIST a maga szavaival ugyanezt mondja. A generatív AI-ra vonatkozó kockázati profilja, a NIST AI 600-1 tizenkét kockázat között sorolja fel az adatvédelmet, vagyis a személyes vagy érzékeny adatok kiszivárgását, jogosulatlan felhasználását vagy nyilvánosságra hozatalát.4
A személyes adatoknál ráadásul jogi kérdésről is szó van. A GDPR szerint a cég a nevében végzett adatkezeléshez csak olyan adatfeldolgozót vehet igénybe, amely megfelelő garanciákat nyújt, és csak olyan szerződés alapján, amely rögzíti, mit szabad az adatokkal tenni.5 Ha a munkavállaló saját maga nyitott magánfiókot, a cég semmilyen garanciát nem ellenőrzött, és semmilyen szerződést nem kötött.
Miért nem működnek a tiltások?
A tiltás önmagában nem szünteti meg a használatot. A 2025-ös tanulmány szerint a vállalati információk feltöltéséről és más szabályellenes használatról azok a munkavállalók számoltak be a leggyakrabban, akiknek a szervezete betiltotta a generatív AI-t (67%), míg ahol semmilyen szabályzat nem volt, ott 33%.1 A szerzők következtetése, hogy a teljes tilalom hatástalan lehet, és a szabályzat önmagában még nem garantálja, hogy be is tartják.1
Ugyanebből a tanulmányból az is kiderült, hogy a munkavállalók 56%-a úgy használt AI-t a munkájában, hogy nem tudta, szabad-e.1 Az a szabály, amelyről senki sem tud, semmit sem véd.
Meglátásunk szerint a tiltás leginkább annyit ér el, hogy az AI kikerül a látótérből, például a magántelefonokra. A munka továbbra is bekerül valamilyen eszközbe, a cég pedig elveszíti a rálátást.
Mitől lesz az AI valóban a cégé?
Négy dologtól. Ezekből pedig egy eredmény következik.
- Egyetlen megoldás az egész cégnek. Egy AI, amelyet a cég választott ki, és amely a cég rendszereihez, dokumentumaihoz és e-mailjeihez kapcsolódik, ahelyett, hogy mindenki maga választana eszközt.
- Mindenki a saját jogosultságaival. Az AI a kérdező személy jogosultságaival dolgozik. Amit az adott ember nem láthat, azt az AI sem látja.
- Az adatok ott, ahol a cég szeretné. Az adatok tárolása és az AI-modellek futtatása Európában vagy a cég saját infrastruktúrájában történik, a modell szolgáltatója pedig semmit sem őriz meg.
- Minden lépés rögzítve. A rendszer minden kérdést, választ és műveletet rögzít, így később minden visszakereshető, az adatok módosítását és az érzékeny lépéseket pedig ember hagyja jóvá.
És ez az eredmény a lényeg. Ha a munkatársaknak van jóváhagyott eszközük, amely valóban segíti a munkájukat, többé nem másolnak vállalati adatokat magáneszközökbe.
A biztonsági ajánlások is ebbe az irányba mutatnak. A NIST azt javasolja, hogy a szervezet vezessen nyilvántartást az általa használt generatív AI-rendszerekről, tartson listát a jóváhagyott szolgáltatókról, és határozzon meg világos szabályokat az elfogadható használatra.4 Az OWASP azt ajánlja, hogy a felhasználó jogosultságát még azelőtt ellenőrizzék, hogy az AI elolvasna egy dokumentumot, és ne utólag, hogy egy külső modell csak azt kapja meg, amire a feladathoz szükség van, és hogy magában a rendszerben, ne csak egy szabályzat szövegében legyen biztosítva, hogy a szolgáltató ne tanítson az adatokon, és ne is őrizze meg őket.3
| Magánfiókok | Egy vállalati AI | |
|---|---|---|
| Ki választja az eszközt | mindenki maga | a cég |
| Mit láthat az AI | bármit, amit valaki bemásol | amit az adott ember jogosultságai engednek |
| Hová kerülnek az adatok | ezt a szolgáltató dönti el | ezt a cég dönti el |
| Mit rögzít a rendszer | semmit, amit a cég látna | minden kérdést, választ és műveletet |
| Ki felel érte | senki konkrétan | a cég, egy kijelölt felelőssel |
Mennyi ideig tart az átállás?
Nem egész éves projekt, hiszen semmit sem kell lecserélni, ami ma működik. A sorrend többet számít, mint a naptár.
- Mérje fel, mit használnak ma. Kérdezze meg nyíltan és szemrehányás nélkül a munkatársakat, milyen eszközöket használnak, és mire. Különben csak azt hallja, amit szerintük hallani szeretne.
- Döntse el, mi hová kerülhet. Mely adatokat láthat egyáltalán az AI, és melyeket csak emberi jóváhagyással.
- Először adja a kezükbe a vállalati eszközt. Kezdje azzal, amit a munkatársak már most is magánúton csinálnak, például szövegek megírásával, összefoglalókkal és dokumentumokkal kapcsolatos kérdésekkel.
- Kösse be a rendszereket egyenként. Mindegyiket a saját jogosultságaival és naplózásával, ott kezdve, ahol a legtöbb időt takarítja meg.
- Ezután zárja le a magánfiókok útját, és mondja el, miért. Ha a munkatársaknak már van jobb eszközük, a szabályt könnyű betartani.
Az első lépések napok kérdése. A cég rendszereinek bekötése ezután kis lépésekben következik, és mindegyik már használatban van, mielőtt a következő elkezdődik.
Öt kérdés arról, hogyan használják ma az AI-t az Ön cégénél
- Milyen AI-eszközöket használnak ma munkatársaink a munkájukhoz, és kinek a fiókjával?
- Mit másolnak beléjük, például ügyféladatokat, árakat, szerződéseket vagy műszaki rajzokat?
- Van írásos szabályzatunk az AI használatáról, és mindenki ismeri?
- Meg tudnánk utólag mutatni, mit kérdeztek, és mi hagyta el a céget?
- Van munkatársainknak jóváhagyott eszközük, amely legalább olyan jó, mint amit magánúton használnak?
Mit jelent ez egy európai cég számára
Egy európai cégnél ez jogi kérdés is. A GDPR elvárja, hogy a személyes adatokért felelős adatkezelő olyan intézkedéseket vezessen be, amelyek biztosítják, és igazolhatóvá is teszik, hogy az adatkezelés megfelel a rendeletnek.5 Emellett szerződést ír elő minden olyan adatfeldolgozóval, amely a cég nevében kezel személyes adatokat.5 Azok az adatok, amelyeket egy munkavállaló a magánfiókjába másol, mindkettőn kívül esnek. Egy vállalati AI, amelynek adatai Európában maradnak, és amely minden lépést rögzít, olyasmit ad a cég kezébe, amit fel is tud mutatni.
Következő lépés
Ha hasznosnak tartja, találkozhatunk, és közösen megnézhetjük, hogyan használják ma az AI-t az Ön cégénél, mely adatok hová kerülnek, és mit kellene lefednie a vállalati AI-megoldásnak, vagyis egyetlen AI-nak az egész cég számára, a cég saját irányítása alatt. Hogy utána mit kezd vele, kizárólag az Ön döntése.
Források
- 1. The University of Melbourne and KPMG, Trust, attitudes and use of artificial intelligence, a global study 2025. Megtekintve 2026. november 17.
- 2. Microsoft and LinkedIn, 2024 Work Trend Index, AI at work is here. Now comes the hard part. Megtekintve 2026. november 17.
- 3. OWASP GenAI Security Project, Top 10 for LLM Applications 2026. Megtekintve 2026. november 17.
- 4. NIST, AI 600-1, Artificial Intelligence Risk Management Framework, Generative Artificial Intelligence Profile. Megtekintve 2026. november 17.
- 5. Regulation (EU) 2016/679, General Data Protection Regulation, Articles 24 and 28, EUR-Lex. Megtekintve 2026. november 17.
Változásnapló
- Közzétéve.