Ugrás a tartalomhoz
Disruptive Lab

Útmutató AI a cég irányítása alatt

Hogyan vegye kézbe a cég az árnyék-AI-t

Munkatársai már most is használnak AI-t a munkájukhoz, és ezt a cég nem tiltással veheti kézbe, hanem egy vállalati AI-jal, amelyet szívesebben használnak.

Megjelent
Frissítve
Olvasási idő
7 perc olvasás
Felelős szerkesztő
David Lahuta

Röviden

Akik a munkájukhoz AI-t használnak, többnyire már most is maguk választotta eszközökkel dolgoznak. Egy 47 országra kiterjedő, 2025-ös tanulmányban a munkájukhoz AI-t használó munkavállalók 70%-a ingyenes, nyilvános eszközökhöz nyúlt, és csak 42%-uk használta a munkáltatója által biztosított eszközöket.1 Nagyjából felük elmondta, hogy töltött már fel nyilvános AI-eszközbe vállalati információt, például pénzügyi, értékesítési vagy ügyféladatokat.1 A tiltás ezt nem állítja meg. Ugyanezen tanulmány szerint ott számoltak be a leggyakrabban ilyen használatról, ahol a generatív AI-t betiltották.1 Ami működik, az egyetlen vállalati AI, amelyet a munkatársak szívesebben használnak, amely mindenkinek a saját jogosultságaival dolgozik, és minden lépést rögzít.

Mi az árnyék-AI, és mennyire elterjedt?

Árnyék-AI (angolul shadow AI) az a mesterséges intelligencia, amelyet a munkatársak úgy használnak a munkájukhoz, hogy a cég nem választotta ki, nem hagyta jóvá, sőt nem is tud róla. Többnyire egy ingyenes csevegőalkalmazásról van szó a böngészőben vagy a saját telefonon, magánfiókkal.

Ez nem kivétel, hanem az általános gyakorlat. A Microsoft és a LinkedIn 2024-es Work Trend Index felmérésében, amelyben 31 piacon, köztük 11 európai piacon, 31 000 tudásmunkást kérdeztek meg, a válaszadók 75%-a mondta, hogy használ AI-t a munkájában, és ezeknek a felhasználóknak 78%-a saját AI-eszközt hozott magával a munkahelyére.2 Ugyanebből a felmérésből az is kiderült, hogy a munkájukhoz AI-t használók 52%-a nem szívesen ismeri be, hogy a legfontosabb feladataihoz is AI-t használ.2

Az újabb számok ugyanebbe az irányba mutatnak. A Melbourne-i Egyetem és a KPMG 2024 novembere és 2025 januárja között több mint 48 000 embert kérdezett meg 47 országban, köztük Magyarországon.1 A munkavállalók 58%-a mondta, hogy szándékosan és rendszeresen használ AI-t a munkájában, Magyarországon pedig ez az arány 39%.1 Az AI-t használók 70%-a ingyenes nyilvános eszközökhöz nyúl, 42%-uk a munkáltató által biztosított eszközöket használja, 18%-uk pedig maga fizet nyilvános eszközökért.1

A munkavállalóknak csak kétötöde mondta, hogy a szervezetének van szabályzata vagy útmutatója a generatív AI használatáról, és csaknem minden ötödik nem tudta, van-e ilyen.1

Miért választanak az emberek saját eszközt?

Mert kéznél vannak, ingyenesek és segítenek. A tanulmány szerzői az általános csevegőalkalmazások széles körű használatát azzal magyarázzák, hogy könnyen elérhetők, hétköznapi nyelven lehet őket kezelni, és nem kell hozzájuk képzés.1

Közrejátszik a nyomás is. A munkavállalók csaknem fele (48%) attól tart, hogy lemarad, ha nem használ AI-t a munkájában.1

Sok cégnél pedig egyszerűen nincs más lehetőség. Ha az AI-t használóknak kevesebb mint fele kap eszközt a munkáltatójától,1 a többiek azt teszik, amit bármely talpraesett ember tenne. Megoldják a maguk módján, hogy elkészüljön a munka.

Mindebben nincs rossz szándék. Akik maguktól használnak AI-t, gyakran éppen azok, akik a leginkább nyitottak az új munkamódszerekre. A cég számára az a kérdés, hol zajlik ez a munka, és mit visz ki magával.

Mi kerülhet ki a cégből?

Bármi, amit a munkatársak bemásolnak az eszközbe. A gyakorlatban ez maga a munka.

Amit valaki bemásol Miért Amit a cég utána nem lát
Levelezés egy ügyféllel hogy választ fogalmazzon mely nevek, elérhetőségek és részletek kerültek ki
Árkalkuláció vagy árajánlat hogy ellenőrizze vagy átírja mely árrések és árak hagyták el a céget
Szerződés vagy szállítói megállapodás hogy összefoglalja mely feltételek és szerződő felek kerültek ki
Ügyfél- vagy rendeléslista hogy rendezze vagy összefüggéseket keressen benne kinek a személyes adatai hová kerültek
Belső jelentés hogy prezentációt készítsen belőle mi volt az elküldött változatban

Ez nem találgatás. A 2025-ös tanulmányban a munkavállalók 48%-a mondta, hogy töltött már fel vállalati információt, például pénzügyi, értékesítési vagy ügyféladatokat egy nyilvános AI-eszközbe.1 Több mint felük (57%) mondta, hogy titkolta az AI használatát, vagy az AI által végzett munkát a sajátjaként mutatta be.1

A biztonsági szakma ezt a kockázatot az élmezőnybe sorolja. Az OWASP Top 10 for LLM Applications 2026, vagyis a szakma listája az AI nyelvi modellekre épülő rendszerek legfőbb kockázatairól, a tíz közül a második helyre teszi az érzékeny információk kiszivárgását, és a szerzők ezt a besorolást tartják a legbiztosabbnak.3 Az érintett adatok között személyes és pénzügyi adatokat, hozzáférési adatokat és üzleti titkokat említ.3

Az amerikai szabványügyi intézet, a NIST a maga szavaival ugyanezt mondja. A generatív AI-ra vonatkozó kockázati profilja, a NIST AI 600-1 tizenkét kockázat között sorolja fel az adatvédelmet, vagyis a személyes vagy érzékeny adatok kiszivárgását, jogosulatlan felhasználását vagy nyilvánosságra hozatalát.4

A személyes adatoknál ráadásul jogi kérdésről is szó van. A GDPR szerint a cég a nevében végzett adatkezeléshez csak olyan adatfeldolgozót vehet igénybe, amely megfelelő garanciákat nyújt, és csak olyan szerződés alapján, amely rögzíti, mit szabad az adatokkal tenni.5 Ha a munkavállaló saját maga nyitott magánfiókot, a cég semmilyen garanciát nem ellenőrzött, és semmilyen szerződést nem kötött.

Miért nem működnek a tiltások?

A tiltás önmagában nem szünteti meg a használatot. A 2025-ös tanulmány szerint a vállalati információk feltöltéséről és más szabályellenes használatról azok a munkavállalók számoltak be a leggyakrabban, akiknek a szervezete betiltotta a generatív AI-t (67%), míg ahol semmilyen szabályzat nem volt, ott 33%.1 A szerzők következtetése, hogy a teljes tilalom hatástalan lehet, és a szabályzat önmagában még nem garantálja, hogy be is tartják.1

Ugyanebből a tanulmányból az is kiderült, hogy a munkavállalók 56%-a úgy használt AI-t a munkájában, hogy nem tudta, szabad-e.1 Az a szabály, amelyről senki sem tud, semmit sem véd.

Meglátásunk szerint a tiltás leginkább annyit ér el, hogy az AI kikerül a látótérből, például a magántelefonokra. A munka továbbra is bekerül valamilyen eszközbe, a cég pedig elveszíti a rálátást.

Mitől lesz az AI valóban a cégé?

Négy dologtól. Ezekből pedig egy eredmény következik.

  • Egyetlen megoldás az egész cégnek. Egy AI, amelyet a cég választott ki, és amely a cég rendszereihez, dokumentumaihoz és e-mailjeihez kapcsolódik, ahelyett, hogy mindenki maga választana eszközt.
  • Mindenki a saját jogosultságaival. Az AI a kérdező személy jogosultságaival dolgozik. Amit az adott ember nem láthat, azt az AI sem látja.
  • Az adatok ott, ahol a cég szeretné. Az adatok tárolása és az AI-modellek futtatása Európában vagy a cég saját infrastruktúrájában történik, a modell szolgáltatója pedig semmit sem őriz meg.
  • Minden lépés rögzítve. A rendszer minden kérdést, választ és műveletet rögzít, így később minden visszakereshető, az adatok módosítását és az érzékeny lépéseket pedig ember hagyja jóvá.

És ez az eredmény a lényeg. Ha a munkatársaknak van jóváhagyott eszközük, amely valóban segíti a munkájukat, többé nem másolnak vállalati adatokat magáneszközökbe.

A biztonsági ajánlások is ebbe az irányba mutatnak. A NIST azt javasolja, hogy a szervezet vezessen nyilvántartást az általa használt generatív AI-rendszerekről, tartson listát a jóváhagyott szolgáltatókról, és határozzon meg világos szabályokat az elfogadható használatra.4 Az OWASP azt ajánlja, hogy a felhasználó jogosultságát még azelőtt ellenőrizzék, hogy az AI elolvasna egy dokumentumot, és ne utólag, hogy egy külső modell csak azt kapja meg, amire a feladathoz szükség van, és hogy magában a rendszerben, ne csak egy szabályzat szövegében legyen biztosítva, hogy a szolgáltató ne tanítson az adatokon, és ne is őrizze meg őket.3

Magánfiókok Egy vállalati AI
Ki választja az eszközt mindenki maga a cég
Mit láthat az AI bármit, amit valaki bemásol amit az adott ember jogosultságai engednek
Hová kerülnek az adatok ezt a szolgáltató dönti el ezt a cég dönti el
Mit rögzít a rendszer semmit, amit a cég látna minden kérdést, választ és műveletet
Ki felel érte senki konkrétan a cég, egy kijelölt felelőssel

Mennyi ideig tart az átállás?

Nem egész éves projekt, hiszen semmit sem kell lecserélni, ami ma működik. A sorrend többet számít, mint a naptár.

  1. Mérje fel, mit használnak ma. Kérdezze meg nyíltan és szemrehányás nélkül a munkatársakat, milyen eszközöket használnak, és mire. Különben csak azt hallja, amit szerintük hallani szeretne.
  2. Döntse el, mi hová kerülhet. Mely adatokat láthat egyáltalán az AI, és melyeket csak emberi jóváhagyással.
  3. Először adja a kezükbe a vállalati eszközt. Kezdje azzal, amit a munkatársak már most is magánúton csinálnak, például szövegek megírásával, összefoglalókkal és dokumentumokkal kapcsolatos kérdésekkel.
  4. Kösse be a rendszereket egyenként. Mindegyiket a saját jogosultságaival és naplózásával, ott kezdve, ahol a legtöbb időt takarítja meg.
  5. Ezután zárja le a magánfiókok útját, és mondja el, miért. Ha a munkatársaknak már van jobb eszközük, a szabályt könnyű betartani.

Az első lépések napok kérdése. A cég rendszereinek bekötése ezután kis lépésekben következik, és mindegyik már használatban van, mielőtt a következő elkezdődik.

Öt kérdés arról, hogyan használják ma az AI-t az Ön cégénél

  • Milyen AI-eszközöket használnak ma munkatársaink a munkájukhoz, és kinek a fiókjával?
  • Mit másolnak beléjük, például ügyféladatokat, árakat, szerződéseket vagy műszaki rajzokat?
  • Van írásos szabályzatunk az AI használatáról, és mindenki ismeri?
  • Meg tudnánk utólag mutatni, mit kérdeztek, és mi hagyta el a céget?
  • Van munkatársainknak jóváhagyott eszközük, amely legalább olyan jó, mint amit magánúton használnak?

Mit jelent ez egy európai cég számára

Egy európai cégnél ez jogi kérdés is. A GDPR elvárja, hogy a személyes adatokért felelős adatkezelő olyan intézkedéseket vezessen be, amelyek biztosítják, és igazolhatóvá is teszik, hogy az adatkezelés megfelel a rendeletnek.5 Emellett szerződést ír elő minden olyan adatfeldolgozóval, amely a cég nevében kezel személyes adatokat.5 Azok az adatok, amelyeket egy munkavállaló a magánfiókjába másol, mindkettőn kívül esnek. Egy vállalati AI, amelynek adatai Európában maradnak, és amely minden lépést rögzít, olyasmit ad a cég kezébe, amit fel is tud mutatni.

Következő lépés

Ha hasznosnak tartja, találkozhatunk, és közösen megnézhetjük, hogyan használják ma az AI-t az Ön cégénél, mely adatok hová kerülnek, és mit kellene lefednie a vállalati AI-megoldásnak, vagyis egyetlen AI-nak az egész cég számára, a cég saját irányítása alatt. Hogy utána mit kezd vele, kizárólag az Ön döntése.

Vállalati AI-megoldás

Források

  1. 1. The University of Melbourne and KPMG, Trust, attitudes and use of artificial intelligence, a global study 2025. Megtekintve 2026. november 17.
  2. 2. Microsoft and LinkedIn, 2024 Work Trend Index, AI at work is here. Now comes the hard part. Megtekintve 2026. november 17.
  3. 3. OWASP GenAI Security Project, Top 10 for LLM Applications 2026. Megtekintve 2026. november 17.
  4. 4. NIST, AI 600-1, Artificial Intelligence Risk Management Framework, Generative Artificial Intelligence Profile. Megtekintve 2026. november 17.
  5. 5. Regulation (EU) 2016/679, General Data Protection Regulation, Articles 24 and 28, EUR-Lex. Megtekintve 2026. november 17.

Változásnapló

  1. Közzétéve.

Beszéljünk a projektjéről

Hagyja meg elérhetőségét, és időponttal jelentkezünk. Ingyenesen és kötelezettségmentesen.

Országhívószámmal, például +36.

Adatait kizárólag a válaszadáshoz használjuk fel. Adatvédelmi tájékoztató

Az űrlapot a Google reCAPTCHA védi az automatikus beküldések ellen. A Google adatvédelmi irányelvei (új ablakban nyílik meg) A Google Általános Szerződési Feltételei (új ablakban nyílik meg)

Vagy keressen minket közvetlenül

Írjon nekünk office@disruptivelab.dev
Hívjon minket +420 777 702 032

Kommunikációs nyelvként az angolt részesítjük előnyben.

Minden elérhetőség és cím