Ugrás a tartalomhoz
Disruptive Lab

Útmutató Európai szabályok

E-számlázás az EU-ban, mire készüljön fel?

Az e-számla strukturált adat, nem PDF, és a rendszerének az érintett országok által megszabott határidőkre ki kell tudnia állítani, küldeni, fogadni, ellenőrizni és archiválni.

Megjelent
Frissítve
Olvasási idő
7 perc olvasás
Felelős szerkesztő
David Lahuta

Röviden

Az e-számla olyan strukturált adat, amelyet a szoftver újragépelés nélkül fel tud dolgozni. Az e-mailben küldött PDF nem e-számla.1 2025. április 14. óta minden uniós tagállam kötelezővé teheti az e-számlát a belföldi, vállalkozások közötti számlákra.1 2030. július 1-jétől a különböző uniós országok vállalkozásai közötti számláknak e-számlának kell lenniük, adataik pedig számlánként jutnak el az adóhatósághoz.1 A rendszerének ki kell tudnia állítani, küldeni, fogadni, ellenőrizni és archiválni őket, gyakran a közös Peppol hálózaton.4

Mi számít e-számlának?

Az uniós jogban az elektronikus számla olyan számla, amelyet strukturált elektronikus formátumban állítanak ki, továbbítanak és fogadnak, és amely lehetővé teszi az automatikus feldolgozást.1 Az Európai Bizottság ugyanezt a meghatározást használja.3

A PDF ennek nem felel meg. A PDF a számla képe, amelyet egy embernek el kell olvasnia, vagy amelyből egy programnak kell kikövetkeztetnie az adatokat. A strukturált formátumnak legalább azokat az adatokat le kell fednie, amelyekről az adóhatóságnak adatot kell szolgáltatni.1 A hibrid számla, vagyis a beágyazott strukturált adatokat tartalmazó PDF, ezért csak akkor számít e-számlának, ha a strukturált része mindezeket az adatokat hordozza.1

A szerkezetet az elektronikus számlázás európai szabványa, az EN 16931 határozza meg. Ez rögzíti a számla tartalmát, és tartozik hozzá az engedélyezett műszaki formák (szintaxisok) listája.3 Az irányelv előírja, hogy az e-számlák ennek megfeleljenek, egy ország azonban a saját határain belüli számlákra más szabványokat is megengedhet.1

Akik számlákkal dolgoznak, a képernyőn kevés változást látnak. Továbbra is a könyvelő- vagy számlázó programjukban készítik és nézik meg a számlákat. Az változik, amit a program a háttérben küld és fogad, és hogy a beérkező adatokból mennyit tud átvenni anélkül, hogy bárki újragépelné őket.

Mikor érinti ez az Ön országát?

A közös keretet a digitális korra szabott uniós áfareform, a ViDA adja, amelyet a Tanács 2025. március 11-én (EU) 2025/516 irányelvként fogadott el.1 Három dolgot rögzít, amely a számlázását érinti.

Minden ország kötelezővé teheti a belföldi e-számlát. 2025. április 14. óta egy tagállam az általa meghatározott feltételekkel előírhatja a területén letelepedett vállalkozásoknak, hogy belföldi értékesítéseikről e-számlát állítsanak ki, mégpedig a vevő hozzájárulása nélkül is.1 A Bizottság megjegyzi, hogy ez a lehetőség azon a napon nyílt meg, amikor az irányelv hatályba lépett.2

A határon átnyúló számlák 2030. július 1-jétől következnek. Ettől a naptól a más uniós országban működő vállalkozásnak teljesített értékesítésről szóló számlának az európai szabvány szerinti e-számlának kell lennie, amelyet legkésőbb 10 nappal a teljesítés után ki kell állítani.1 Az eladó minden ilyen ügylet adatait a számla kiállításakor elküldi a saját adóhatóságának.1 A Bizottság ezt a vállalkozások közötti, határon átnyúló kereskedelem digitális adatszolgáltatási követelményeinek nevezi.2

A saját adatszolgáltatási rendszerrel rendelkező országok később igazodnak. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben 2024. január 1-jén már működött valós idejű adatszolgáltatás az ügyletekről, 2035. január 1-jéig van idejük ezt az uniós modellhez igazítani.12

A Bizottság arra számít, hogy az e-számlázásra való áttérés évente akár 11 milliárd euróval segít csökkenteni az áfacsalásokat.2

Az Önre vonatkozó időpont tehát két dologtól függ. Az, hogy hol van letelepedve, eldönti, mikortól kell a belföldi számláinak e-számlának lenniük, ha az ország ezt előírja. Az, hogy értékesít-e más uniós országok vállalkozásainak, eldönti, hogy Önre is vonatkozik-e 2030. július 1. Az alábbi, Magyarországról szóló rész megmutatja, mi érvényes itthon ma, melyik hatóság az illetékes, és hogyan jutnak el a számlaadatok.

Az országok nem mind ugyanazt az utat választják. Ahol egy ország a Peppolt használja, vagyis az üzleti dokumentumok cseréjére szolgáló, közös nemzetközi szabványokra épülő hálózatot, ott a vevőnek és az eladónak is elég egyetlen szolgáltató ahhoz, hogy a hálózat bármely szervezetével kapcsolatba lépjen, itthon vagy külföldön.4

Mit kell tudnia a rendszernek?

Bármelyik országról legyen is szó, a számlázó rendszer feladatai ugyanazok, amint az e-számla kötelezővé válik.

  • Kiállítja az EN 16931 szerinti strukturált számlát, minden kötelező mezőt a rendszer saját adataiból töltve ki.1
  • Küldi és fogadja a számlákat azon a hálózaton vagy platformon, amelyet az adott ország használ. A Peppolon egyetlen akkreditált szolgáltató elég ahhoz, hogy a hálózat minden szervezetét elérje.4
  • Ellenőrzi minden számlát a szabályok szerint küldés előtt és beérkezéskor. A Peppol számlázási specifikációja az EN 16931 alkalmazási profilja, így az ennek megfelelő dokumentum az európai szabványnak is megfelel.5
  • Automatikusan beolvassa a beérkező számlákat, anélkül, hogy bárki újragépelné őket.
  • Párosítja a számlákat a megrendelésekkel, szállítólevelekkel, kifizetésekkel és könyvelési tételekkel.
  • Teljesíti az adatszolgáltatást határidőre, ahol az ország ezt előírja.
  • Archiválja magát az e-számlát, strukturált formájában, addig, amíg az ország áfatörvénye megköveteli.
  • Hozzáférést ad a külső könyvelőnek, miközben a cég megtartja a saját hozzáférését és a hálózati azonosítóját.
  1. július 1-jétől egy további feladat jön azoknak a cégeknek, amelyek más uniós országok vállalkozásainak értékesítenek, a 10 napos határidő és az adatszolgáltatás minden határon átnyúló számláról.1

Bekössük a mostani rendszert, vagy cseréljük le?

Általában a mostani rendszer maradhat. Három bevett út van. Az első a meglévő könyvelő- vagy számlázó szoftver, amelyet a szállítója frissít és egy akkreditált szolgáltatóhoz köt. A második egy szolgáltató különálló alkalmazása, amely a kevés számlát kiállító cégeknek megfelelő. A harmadik egy új megoldás, amely a teljes folyamatot lefedi, ha a mostani szoftver átalakítása nem lenne megoldható, vagy túl sokba kerülne.

Hogy melyik út illik Önhöz, kevésbé a számlán, inkább a mögötte lévő adatokon múlik. Általában ezek a kérdések döntenek.

Kérdés A bekötés mellett szól A csere vagy átépítés mellett szól
Rendezett vevőadatokat tárol a rendszer, például adószámokat és címeket? Igen, egy helyen Táblázatokban és e-mailekben szétszórva
Elő tudja állítani a szabvány minden mezőjét a saját nyilvántartásaiból? Igen, vagy kis módosítással A kulcsadatok rajta kívül vannak
Vállal a szállítója határidőt az e-számlára és a hálózati csatlakozásra? Az országa határideje előtti időpontot Nincs időpont, vagy a határidő utáni
A beérkező számlákat ma feldolgozzák vagy újragépelik? Feldolgozzák, a megrendelésekkel párosítva Kézzel újragépelik

Ha a válaszok a bal oldalon vannak, a bekötés az olcsóbb út. Ha többnyire a jobb oldalon, a határidő jó alkalom arra, hogy a számlázás mögötti adatáramlást rendbe tegye, ahelyett, hogy egy konvertert tenne rá.

Mit készítsünk elő ebben a negyedévben?

A munka nagyrészt ellenőrzés és döntés, nem fejlesztés. Az év végéig hátralévő hetekben ez az észszerű sorrend.

  1. Írja össze az országait. Hol van letelepedve, és hol számláz vállalkozásoknak? Az itthoni helyzetet a Magyarországról szóló rész foglalja össze, a többi ország időpontját az adott adóhatóság oldalain találja.
  2. Kérjen időpontokat a rendszere szállítójától. Mikor állít ki EN 16931 szerinti számlát, mikor csatlakozik a hálózathoz, és mikor olvassa be automatikusan a beérkező e-számlákat?
  3. Rendezze a vevőadatokat. Adószámok, címek és azok az adatok, amelyek alapján a hálózat megtalálja a címzettet.
  4. Állapodjanak meg, ki mit csinál. Ki fogadja, ellenőrzi és könyveli a számlákat, és hogyan fér hozzá a könyvelő.
  5. Próbálja ki korán, ahol a jogszabály engedi. Egyes országok a saját határidejük előtt is lehetővé teszik az e-számla küldését, és ez a legolcsóbb módja annak, hogy kiderüljenek az adatok hiányosságai.
  6. Jegyezze fel 2030. július 1-jét, ha határon túlra is értékesít. Tervezzen a 10 napos határidővel és a határon átnyúló számlák ügyletenkénti adatszolgáltatásával.1

Magyarországon

Magyarországon ma nem kötelező az e-számla a vállalkozások között. Itthon valós idejű számlaadat-szolgáltatás működik. 2021. január 4. óta az áfatörvény hatálya alá tartozó minden számla adatai a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kerülnek az Online Számla rendszeren keresztül, maga a számla pedig továbbra is lehet PDF vagy papír.67

Hogyan és mikor kell adatot szolgáltatni. A számlázó programmal kiállított számla adatai a kiállításkor kerülnek a NAV-hoz, XML formátumban, gépi kapcsolaton keresztül. Nyomdai úton előállított nyomtatványon kiállított számlánál a határidő a kiállítást követő naptári nap, ha a számlában áthárított áfa eléri az 500 000 forintot, egyébként négy naptári nap. A magánszemélynek kiállított számlák adatait név és cím nélkül kell beküldeni.7

Mit tervez a NAV. A NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium 2026. július 3-i ViDA-koncepciója kötelező strukturált e-számlát irányoz elő a belföldi vállalkozások között és a határon átnyúló ügyletekben, az EN 16931 szabvány szerint, magyar kiegészítésekkel. Hibrid PDF nem lenne elfogadható, papírszámla csak magánszemélyeknek és EU-n kívüli vevőknek maradna.8 A koncepció maga rögzíti, hogy nem végleges álláspont, és időpontot nem tartalmaz.8 Ma tehát nincs olyan dátum, amelytől az e-számla itthon kötelező lenne.

Ami már biztos. Uniós szinten 2030. július 1-jétől a más tagállamban működő vállalkozásoknak szóló számláknak EN 16931 szerinti e-számlának kell lenniük, 10 napos kiállítási határidővel és ügyletenkénti adatszolgáltatással.1 Ez azokat a magyar cégeket is érinti, amelyek uniós partnereknek értékesítenek.

Az általunk olvasott hivatalos oldalak nem térnek ki az adatszolgáltatás elmulasztása miatti bírságokra. Ezekről és a belföldi e-számla jövőbeli időpontjáról a NAV a hiteles forrás.

Következő lépés

Ha hasznosnak tartja, szívesen végignézzük Önnel egy megbeszélésen a mostani számlázó rendszerét, hogy mit kezel már ma, mit tenne hozzá az e-számla és a hálózat, és hogy a bekötés vagy a csere az észszerűbb. Segítettünk a Serensiának, hogy e-számlázási platformja időben elkészüljön a franciaországi kötelező e-számlázás bevezetésére. Hogy mit kezd az eredménnyel, kizárólag az Ön döntése.

Egyedi vállalati rendszerek és alkalmazások

Források

  1. 1. Council Directive (EU) 2025/516 of 11 March 2025 amending Directive 2006/112/EC as regards VAT rules for the digital age, Official Journal of the European Union. Megtekintve 2026. november 17.
  2. 2. European Commission, Taxation and Customs Union, VAT in the Digital Age (ViDA). Megtekintve 2026. november 17.
  3. 3. European Commission, Digital Building Blocks, eInvoicing. Megtekintve 2026. november 17.
  4. 4. OpenPeppol, Peppol for end users. Megtekintve 2026. november 17.
  5. 5. OpenPeppol, Peppol BIS Billing 3.0. Megtekintve 2026. november 17.
  6. 6. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Online Számla rendszer. Megtekintve 2026. november 17.
  7. 7. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Online Számla, 2021. január 4-étől hatályos jogszabályok. Megtekintve 2026. november 17.
  8. 8. Nemzeti Adó- és Vámhivatal and Nemzetgazdasági Minisztérium, ViDA implementation in Hungary (3 July 2026). Megtekintve 2026. november 17.

Változásnapló

  1. Közzétéve.

Beszéljünk a projektjéről

Hagyja meg elérhetőségét, és időponttal jelentkezünk. Ingyenesen és kötelezettségmentesen.

Országhívószámmal, például +36.

Adatait kizárólag a válaszadáshoz használjuk fel. Adatvédelmi tájékoztató

Az űrlapot a Google reCAPTCHA védi az automatikus beküldések ellen. A Google adatvédelmi irányelvei (új ablakban nyílik meg) A Google Általános Szerződési Feltételei (új ablakban nyílik meg)

Vagy keressen minket közvetlenül

Írjon nekünk office@disruptivelab.dev
Hívjon minket +420 777 702 032

Kommunikációs nyelvként az angolt részesítjük előnyben.

Minden elérhetőség és cím