A NIS2 és amit az auditor látni akar
A NIS2 a felsorolt ágazatok közép- és nagyvállalataira vonatkozik, és az auditor azt kéri majd, hogy a rendszerei mutassák meg a hozzáféréseket, a nyilvántartásokat és az incidensek bejelentését.
- Megjelent
- Frissítve
- Olvasási idő
- 8 perc olvasás
- Felelős szerkesztő
- David Lahuta
Röviden
A NIS2 18 felsorolt ágazat közép- és nagyvállalataira vonatkozik, az energiától és az egészségügytől a feldolgozóiparon és az élelmiszeriparon át a digitális szolgáltatásokig, néhány szervezetre pedig mérettől függetlenül.13 Ha a cégére vonatkozik, a vezetésnek jóvá kell hagynia a biztonsági intézkedéseket, és felelősségre vonható értük.1 A rendszereinek igazolniuk kell, ki mihez fér hozzá, mi történt és mikor, és hogy egy incidenst 24 órán belül be lehet jelenteni.1 A beszállítók is ide tartoznak. Az irányelv előírja, hogy mérlegelje a biztonsági gyakorlatukat, beleértve azt is, hogyan fejlesztenek szoftvert.1 Minden országnak saját törvénye, hatósága és nyilvántartásba vétele van, ezért a nemzeti szabályokat is ellenőrizni kell.
Vonatkozik ránk a NIS2?
Két kérdés dönti el, az ágazat és a méret.
Először az ágazat. Az irányelv két mellékletben 18 ágazatot sorol fel.1 Az I. melléklet a kiemelten kritikus ágazatokat tartalmazza, például az energiát, a közlekedést, a bankszektort, az egészségügyet, az ivóvizet, a digitális infrastruktúrát, az IKT-szolgáltatások vállalkozások közötti irányítását, a közigazgatást és a világűrt.1 A II. melléklet az egyéb kritikus ágazatokat, például a postai szolgáltatásokat, a hulladékgazdálkodást, a vegyipart, az élelmiszeripart, a feldolgozóipart, a digitális szolgáltatókat és a kutatást.1 A feldolgozóipar itt meghatározott ágakat jelent, köztük az orvostechnikai eszközök, a számítógépek és elektronikai termékek, a villamos berendezések, a gépek, a gépjárművek és az egyéb járművek gyártását.1
Ezután a méret. Az irányelv azokra a szervezetekre vonatkozik ezekben az ágazatokban, amelyek a kis- és középvállalkozások uniós fogalommeghatározása szerint legalább középvállalkozásnak számítanak.1 E meghatározás szerint a kisvállalkozás 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió euró.2 A középvállalkozás 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és árbevétele legfeljebb 50 millió euró, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró.2 Olvasatunk szerint tehát egy felsorolt ágazatban működő cég, amely legalább 50 főt foglalkoztat, vagy amelynek árbevétele és mérlegfőösszege is meghaladja a 10 millió eurót, rendszerint az irányelv hatálya alá tartozik. A kis- és mikrovállalkozások rendszerint nem. A partnervállalkozások és a kapcsolódó vállalkozások adatai is beleszámítanak a méretbe, ezért egy nagyobb csoporthoz tartozó kis cégnek is érdemes ezt megvizsgálnia.2
Néhány szervezetre mérettől függetlenül vonatkozik. Ilyenek például a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók, a bizalmi szolgáltatók, a legfelső szintű doménnév-nyilvántartók, valamint az a szervezet, amely egy tagállamban egyetlen szolgáltatóként nyújt a társadalom számára nélkülözhetetlen szolgáltatást.1
Az érintett szervezetek két csoportba tartoznak. Az alapvető szervezetek főként az I. melléklet szerinti ágazatok nagy szervezetei.1 A fontos szervezetek az összes többi érintett szervezet.1 A kötelezettségek azonosak, a felügyelet különbözik.
Mit várnak el a szabályok a rendszereitől, közérthetően?
A lényeg a 21. cikk. Az érintett cégeknek megfelelő és arányos technikai, operatív és szervezési intézkedéseket kell hozniuk azoknak a kockázatoknak a kezelésére, amelyek az üzletüket kiszolgáló rendszereket fenyegetik.1 Az arányosság azt jelenti, hogy a ráfordítás a cég kockázati kitettségétől, méretétől és az incidensek várható súlyosságától függ.1 A cikk ezután legalább tíz területet nevez meg.1 A táblázat közérthetően foglalja össze őket, és mellé írja, mit kell egy rendszernek igazolnia.
| Kötelezettség a 21. cikkben | Amit a rendszereinek igazolniuk kell |
|---|---|
| Kockázatelemzési és informatikai biztonsági szabályzatok | Írásos, a vezetés által jóváhagyott szabályzat és a feltárt kockázatok listája |
| Incidenskezelés | Hogy egy incidenst észrevesznek, rögzítik az időpontját, és dokumentálják a kezelését |
| Üzletmenet-folytonosság, biztonsági mentés, katasztrófa utáni helyreállítás | Létező biztonsági mentések és egy kipróbált visszaállítás |
| Az ellátási lánc biztonsága | A beszállítók listája, és hogy mit tartalmaznak az egyes szerződések a biztonságról |
| Biztonság a beszerzésben, a fejlesztésben és a karbantartásban, beleértve a sérülékenységek kezelését | Hogyan találják meg, javítják és rögzítik a biztonsági hibákat, és ki hagyta jóvá az egyes változtatásokat |
| Az intézkedések hatékonyságának értékelése | Tesztek, felülvizsgálatok és auditok eredményei |
| Alapvető kiberhigiéniai gyakorlatok és képzés | Ki kapott képzést, és mikor |
| Kriptográfia és adott esetben titkosítás | Mely adatok titkosítottak, és hogyan őrzik a kulcsokat |
| Humánerőforrás-biztonság, hozzáférés-ellenőrzés, eszközgazdálkodás | Ki mihez fér hozzá, ki adta a hozzáférést, valamint a rendszerek és adatok listája |
| Többtényezős hitelesítés és biztonságos kommunikáció | Mely bejelentkezésekhez kell egy második lépés, például egy telefonra küldött kód |
A táblázatot két további kötelezettség egészíti ki. Az első, hogy a vezető testületnek jóvá kell hagynia ezeket az intézkedéseket, felügyelnie kell a végrehajtásukat, és a jogsértésekért felelősségre vonható.1 Tagjainak képzésen is részt kell venniük.1 A Bizottság ezt a felső vezetés elszámoltathatóságának nevezi.3
A második, hogy a jelentős incidenst több lépésben be kell jelenteni a nemzeti számítógép-biztonsági eseménykezelő csoportnak (CSIRT) vagy az illetékes hatóságnak.1 A korai előrejelzést a tudomásszerzéstől számított 24 órán belül kell benyújtani, az incidensbejelentést 72 órán belül, a zárójelentést pedig legkésőbb egy hónappal a bejelentés után.1 Egy incidens akkor jelentős, ha súlyos működési zavart vagy pénzügyi veszteséget okozott vagy okozhat, illetve másoknak jelentős kárt okozott vagy okozhat.1 A gyakorlatban a 24 órás határidő csak akkor tartható, ha a rendszerei rögzítik, mikor történt valami szokatlan, és ki vette észre.
A munka megszervezéséhez jó keretet ad a NIST Cybersecurity Framework 2.0, az amerikai szabványügyi intézet (National Institute of Standards and Technology) útmutatója, amelyet bármely szervezet használhat, méretétől és ágazatától függetlenül.5 A biztonsági eredményeket hat funkcióba sorolja, ezek az irányítás, az azonosítás, a védelem, az észlelés, a reagálás és a helyreállítás.5 Az irányelvet nem helyettesíti, de a hat funkció ugyanazt a területet fedi le, mint a fenti táblázat.
Mit kérdezzen meg a szoftverbeszállítójától?
Az irányelv a beszállítókat a cég saját biztonsága részének tekinti. Az ellátási lánc biztonsága a közvetlen beszállítókhoz és szolgáltatókhoz fűződő kapcsolatokra terjed ki.1 Az intézkedések kiválasztásakor figyelembe kell venni az egyes beszállítók sérülékenységeit, termékeik és biztonsági gyakorlatuk minőségét, beleértve a biztonságos fejlesztési eljárásaikat is.1
Az ENISA, az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége technikai útmutatót adott ki, amely megmutatja, hogyan néz ki ez a gyakorlatban.4 Az (EU) 2024/2690 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek szól, például a felhőszolgáltatóknak, az adatközpont-szolgáltatóknak, a menedzselt szolgáltatóknak és az online piacterek üzemeltetőinek.4 Számukra a beszállítói szerződéseknek adott esetben az alábbi pontokat kell lefedniük.4 Más cégeket ez a lista nem köt, de jól használható kérdéssor bármely olyan rendszer beszállítójához, amelytől a cég függ.
- Milyen biztonsági követelményeket vállal a beszállító a szerződésben?4
- Indokolatlan késedelem nélkül értesíti-e a beszállító egy olyan incidensről, amely veszélyezteti az Ön rendszereit?4
- Joga van-e auditálni a beszállítót, vagy megkapni az auditjelentéseit?4
- Kezeli-e a beszállító azokat a sérülékenységeket, amelyek veszélyeztetik az Ön rendszereit?4
- Igénybe vehet-e a beszállító alvállalkozókat, és ugyanazokkal a biztonsági követelményekkel-e?4
- Mi történik az adataival, amikor a szerződés megszűnik?4
Tegyen fel néhány saját kérdést magáról a szoftverről is. Meg tudja-e mutatni, ki mihez fér hozzá, és ki módosította? Vezet-e olyan nyilvántartást arról, ki mit csinált, amelyet senki sem módosíthat észrevétlenül? Milyen gyorsan javítanak egy ismert biztonsági hibát, és ki igazolja a javítást? Magával viheti-e az adatait és a nyilvántartásokat?
Mit akar látni az auditor az ellenőrzés napján?
Bizonyítékokat, nem szándékokat. Az irányelv felhatalmazza a hatóságokat, hogy bekérjék a dokumentált biztonsági szabályzatokat, hozzáférjenek adatokhoz és dokumentumokhoz, és bizonyítékot kérjenek arra, hogy a szabályzatokat alkalmazzák, például biztonsági auditok eredményeit és az azok mögött álló bizonyítékokat.1
Hogy ez milyen gyakran történik, a csoporttól függ. Az alapvető szervezeteknél rendszeres és célzott biztonsági auditokra, helyszíni ellenőrzésekre és szúrópróbaszerű ellenőrzésekre kerülhet sor.1 A fontos szervezeteket utólag felügyelik, ha bizonyíték vagy jel utal arra, hogy esetleg nem felelnek meg a követelményeknek.1 Egy független szerv által végzett célzott audit költségét főszabály szerint az auditált cég fizeti.1
Az ENISA útmutatója minden követelményhez példákat sorol fel a bizonyítékokra.4 A hozzáférési jogosultságoknál ilyenek a felhasználói szerepkörök egyértelmű meghatározása, az összes kiadott hozzáférés központi nyilvántartása a változások dátumával, a jóváhagyott hozzáférési kérelmek, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálata, valamint a hozzáférési jogosultságok minden változásának naplója időbélyeggel és felhasználónévvel.4 A naplózásnál ilyenek a naplózási beállítások, a naplófájlokból vett minták és azok a biztosítékok, amelyek magukat a naplókat védik.4 Az ENISA megjegyzi, hogy a lista tájékoztató jellegű, és a felügyelet szigorúságáról a nemzeti hatóságok döntenek.4
Ebből gyakorlati ellenőrzőlista következik az ellenőrzés napjára.
- A biztonsági szabályzat, a vezetői jóváhagyás dátumával.
- A rendszerek és adatok listája, és hogy melyikért ki felel.
- Minden fontos rendszerhez a hozzáféréssel rendelkezők listája és annak legutóbbi felülvizsgálata.
- A bejelentkezések, változtatások és adminisztrátori műveletek nyilvántartása, utólag nem módosítható módon tárolva.
- Az incidenskezelési eljárás, valamint a legutóbbi incidens vagy gyakorlat dokumentációja.
- A biztonsági mentésből való visszaállítás legutóbbi tesztje.
- A beszállítók listája az egyes szerződések biztonsági feltételeivel.
- A vezetés és a munkatársak képzési nyilvántartása.
Mivel kezdje?
Az első a hatály, mert minden más ebből következik.
- Vesse össze az ágazatát a két melléklettel, a méretét pedig az uniós meghatározással.12 Ezután ellenőrizze a nemzeti törvényt, a nyilvántartásba vételt és a határidőket.
- Írja össze azokat a rendszereket, amelyek nélkül az üzlet nem működik, és hogy melyik mögött melyik beszállító áll.
- Mindegyik rendszeren próbálja végig a fenti ellenőrzőlistát. Jegyezze fel, mit tud a rendszer ma igazolni, és mit nem.
- Gyakorolja végig egy incidens első 24 óráját, az észleléstől a korai előrejelzésig.1
- Az eredményeket vigye a vezetés elé jóváhagyásra, hiszen az irányelv őket teszi felelőssé.1
A 3. lépésben talált hiányosságok rendszerint konkrétak, például egy rendszer, amely nem rögzíti, ki mit változtatott meg, és ezek orvosolhatók.
A Bizottság 2026. január 20-án célzott módosításokat javasolt a NIS2-höz, hogy világosabbá és egyszerűbbé tegye.3 E sorok írásakor a Bizottság oldala ezeket javaslatként írja le, ezért ez az útmutató a jelenleg hatályos irányelvet követi.
Magyarországon
Magyarországon a NIS2-t a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény ülteti át, amely 2025. január 1-jén lépett hatályba.6 A végrehajtás részleteit a 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.7
Hatóság. A magáncégek felügyeletét a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el.6 A nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központ feladatait a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el.7
Méret és nyilvántartásba vétel. A törvény a mellékletek szerinti ágazatokban azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek középvállalkozásnak minősülnek, vagy legalább 50 főt foglalkoztatnak, vagy amelyeknek az árbevétele és a mérlegfőösszege is meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.6 A cégnek a működése megkezdését vagy a törvény hatálya alá kerülését követő 30 napon belül kell nyilvántartásba vételre bejelentkeznie az SZTFH-nál.6
Kiberbiztonsági audit minden érintett cégnél. Minden alapvető és minden fontos szervezetnek kétévente kiberbiztonsági auditot kell végeztetnie az SZTFH által nyilvántartásba vett auditorral.6 Az auditorral a nyilvántartásba vételtől számított 120 napon belül kell megállapodást kötni, az első auditot pedig 2 éven belül kell elvégeztetni.6 Az audit ellenőrzi az egyes rendszerek biztonsági osztályba sorolását, és azt, hogy a védelmi intézkedések megfelelnek-e a besorolásnak.6 A 2025 előtt már működő cégeknek az első auditot 2026. június 30-ig kellett elvégeztetniük.6 Ha az audit hiányosságokat tár fel, 90 napon belül intézkedési tervet kell készíteni.7 Ez túlmegy az irányelven, amely szerint a fontos szervezeteket csak utólag felügyelik.1 Magyarországon tehát a fenti ellenőrzőlista minden érintett cégnek szól, nem csak azoknak, amelyeket ellenőrizhetnek.
Bejelentés és bírságok. Az incidenseket ugyanazokban a lépésekben kell bejelenteni, mint az irányelv szerint.7 A bírság felső határa az alapvető szervezeteknél 10 millió eurónak vagy a forgalom 2%-ának, a fontos szervezeteknél 7 millió eurónak vagy a forgalom 1,4%-ának megfelelő forintösszeg.7 A nyilvántartásba vétel elmulasztásáért például a bírság a nettó árbevétel 0,5%-a, de legalább 1 000 000 forint, és legfeljebb 150 000 000 forint lehet.7 Kérdéseivel az SZTFH-hoz fordulhat.
Következő lépés
Ha hasznosnak tartja, szívesen végignézzük Önnel egy megbeszélésen az egyik rendszerét, és megnézzük, mit tud ma igazolni egy auditornak, és mi kellene még hozzá. Egyedi vállalati rendszereket és alkalmazásokat építünk, amelyekben a hozzáférés-kezelés, annak nyilvántartása, hogy ki mit csinált, és a dokumentáció kezdettől benne van, így auditra készek. A tanúsításról az auditor dönt, mi a szoftvert és a bizonyítékokat szállítjuk.
Források
- 1. Directive (EU) 2022/2555 (NIS2), Articles 2, 3, 20, 21, 23, 32 to 34 and Annexes I and II, EUR-Lex. Megtekintve 2026. november 17.
- 2. Commission Recommendation 2003/361/EC on the definition of micro, small and medium-sized enterprises, Annex Article 2, EUR-Lex. Megtekintve 2026. november 17.
- 3. European Commission, NIS2 Directive, securing network and information systems. Megtekintve 2026. november 17.
- 4. ENISA, NIS2 Technical Implementation Guidance, June 2025, version 1.0. Megtekintve 2026. november 17.
- 5. NIST, The NIST Cybersecurity Framework (CSF) 2.0, CSWP 29, 26 February 2024. Megtekintve 2026. november 17.
- 6. 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról, Nemzeti Jogszabálytár. Megtekintve 2026. november 17.
- 7. 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról, Nemzeti Jogszabálytár. Megtekintve 2026. november 17.
Változásnapló
- Közzétéve.